Következő lépésként be kell állítanunk a fenék lap és a hátlap méreteit. Ezeket tudjuk dinamikusra, vagy fixre is állítani. A két elem szélességét mindenképpen dinamikusra kell állítanunk. A fiókrendszer leírásában minden esetben feltüntetik mekkora helyet kell hagyni a fiókbelsőnek, ezt az értéket kell megadnunk a kalkulációs táblázat segítségével.
- Mivel a Tandemboxról másoltuk az elemeket, így elég csak módosítani az értékeket értelemszerűen.
- Felül a Rajz opcióra váltva láthatjuk, hogy a fiókbelsőnk hogy fog kinézni a fiókdoboz helyen belül. A bal alsó sarokban a csúszkákat az éppen kiválasztott fiókbelső méretszűréséhez kell igazítani, hogy megjelenjen.
2.1 Hátlap mérete: (fiók hátlap alapelem)
- Szálirányú méret: Jelen esetben a szálirány a hátlap magassága, a legtöbb rendszer esetében ez fix, tehát elég kiválasztanunk a fix méretet és a kalkulációs táblázat utolsó sorába beírni a magassági méretet számként.
- Keresztirányú méret: Itt már egy dinamikus értéket kell beállítanunk, mert a hátlap szélessége a szekrény méretével változik.
- Állítsuk be a befoglaló bútort, mint kiinduló méretet (ez jelen esetben NEM a szekrény szélessége, hanem a fiókdoboz hely szélessége)
- Ezután a kalkulációs táblázatban meg kell adnunk egy negatív értéket, vagyis, hogy a fiók doboz hely (=belső korpusz) szélességéből mennyit vonjon le a program, hogy kijöjjön a hátlap szélességi mérete. Ez a tandemboxnál méretlinkkel van megoldva, tehát egy alapanyag egyik értékével számolunk. Erre akkor lehet szükség, ha többféle fiókcsúszót szeretnénk használni a fiókbelsőnkhöz, amik befolyásolják a hátlap és fenék lap szélességét. Jelen esetben fix értékkel fogunk számolni.
A StrongBox esetében a hátlap szélessége a belső korpusz mérete-89mm. Ez a kalkulációs táblázatban és az alapelem keresztirányú méreténél a következő képpen fog kinézni:
2.2 Hátlap pozíciója: (fiók hátlap alapelem)
- Szélességi pozíció: Itt kell megadnunk, hogy mennyivel beljebb kezdődjön a hátlap a belső korpusz szélétől. Ez az érték a StrongBox esetében 44,5mm lesz, mivel 89mm-el csökkentettük a belső korpuszhoz képest a szélességét.
- Mélységi pozíció: Itt már kicsit bonyolultabb, de elég logikus a kalkuláció. Mivel a hátlap ráütődik a fenék lapra, így a hátlap pozíciója a fiókelőtől mérve a fenék lap hossza, mínusz a hátlap vastagsága. Jelen esetben ez 16mm, de alkalmazhatjuk a hátlap anyagának az első értékét, ami az anyag vastagságát jelenti. (A fenék lap hosszának mérete a fióksín mínusz 5mm a katalógus szerint)
- Arra figyeljünk, hogy a kiindulás és hányad kapcsolók a képen látható állapotban legyenek és negatív legyen a kalkulált érték. Így lesz az érték a fiókelőtől számítva hátrafele.
- Magassági pozíció: Itt egy méretlinket fogunk használni, ami az egységes fiók emelés. Ezt az értéket a méretrendszerben tudjuk állítani, hogy a fiókdoboz helyen belül milyen magasan kezdődjön a fiókbelső, hol legyen az alja. Ehhez az értékhez még hozzá kell adnunk 16mm-t, ami a fenék lap vastagsága. Az értéket Alulról számítjuk.
2.3 Fenék lap méretei: (fiók vastag fenéklap alapelem)
- Szálirányú méret: A fenék lap hossza. Itt egy fix méretet fogunk megadni, mivel ez minden méretnél adott, jelen esetben a fióksín hossza mínusz 5mm.
- Keresztirányú méret: A fenéklap szélessége. Itt szintén egy dinamikus méretet kell beállítanunk, ahogy a hátlap szélességéhez. A kiindulásunk itt is a befoglaló bútor (fiókdoboz hely; belső korpusz szélessége) lesz, amiből jelen esetben 2x37,5mm-t kell levonnunk (negatív értékre lesz szükségünk), hogy megkapjuk a fenéklap szélességét.
2.4 Fenéklap pozíciói:
- Szélességi pozíció: A fenék lapot belső korpusz bal oldalától 37,5mm-el kezdjük.
- Mélységi pozíció: A fenék lap előröl nézve nulláról indul, így csak azt kell beállítanunk, hogy a kiindulás Előröl legyen.
- Magassági pozíció: Ide ugyanazt a fiókdoboz emelés értéket adjuk meg Alulról, mint a hátlapnál, de itt már nem adunk hozzá semmilyen értéket. Megadhatunk egy fix értéket is, hogy ha szeretnénk, de ezzel a méretlinkkel egységesen tudjuk az összes alapelem kezdő magasságát állítani a méretrendszerből, ami sokkal kényelmesebb, mint esetlegesen egyesével átállítani.
2.5 Fiók oldalak méretei: (fiók bal oldal és fiók jobb oldal alapelemek)
- A fiókoldalak méretei jelen példánkban fix, így azokat fix méretként megadjuk minden mérethez. A szálirány lesz az oldal magassága, a keresztirány pedig a hossza.
2.6 Fiók oldalak pozíciói:
- Szélességi pozíció: A szélességi pozíció a fenék lap pozíciójából számolható ki. Úgy kell kiszámolni, hogy illeszkedjen a fenék laphoz, ahogyan szeretnénk. Objektum tervezőben készített fiókkáva esetében a pozíció függ az objektum helyzetétől a befoglaló formájában. Tandembox esetében az objektum tervezőben a mintához a befoglaló forma szélétől 4mm-re csatlakozik a fenéklap, így a fenéklap szélességi pozíciójából 5mm-t kell levonni balról, ahol a káva kezdődik.
- A jobb oldali kávánál ugyanezt az értéket kell megadni, de a kiindulás jobbról történik és negatív a kalkulált érték.
- Mélységi pozíció: Előről 1mm, mivel ez is illeszkedik a fiókelőre.
- Magassági pozíció: Ide ugyanazt a fiókdoboz emelés értéket adjuk meg Alulról. Megadhatunk egy fix értéket is, hogy ha szeretnénk, de ezzel a méretlinkkel egységesen tudjuk az összes alapelem kezdő magasságát állítani a méretrendszerből, ami sokkal kényelmesebb, mint esetlegesen egyesével átállítani. fontos, hogy minden részelemnek egységes érték legyen a magassági pozíció.
Ezzel gyakorlatilag készen is vagyunk az első mérettel, ami a megjelenítést és gyártás-előkészítést érinti. Ezután már csak olyan alapeleme(ke)t kell felvennünk, amiket árazáshoz szeretnénk használni. A BLUM rendszereknél külön van fiókkáva és sín, illetve rögzítők is részelemként, de ha szettben vesszük a fiókot, elég egy plusz részelem, ahol ezt beárazhatjuk.
A StrongBoxhoz fel fogunk venni minden alapelemhez egy részelemet, amivel a szettet tudjuk árazni.
Kulcsszavak: #fiókrendszer részelem #fiók méret #fiók pozíció
Hozzászólások
0 hozzászólás
Hozzászólások írásához jelentkezzen be.