Osztó- és illesztősíkok

Minden bútorhoz egy szélességi (X) és egy mélységi (Y) osztósík, valamint tetszőleges számú magassági (Z) illesztősík adható.

• Ezek a síkok az alapelemek meghatározásakor pozícionálási értékként jelentkezhetnek.
  
  
• Pl. egy 45 fokos sarokszekrény lecsapása egy-egy szélességi és mélységi osztósík közé esik. A bútorok alkatrészei ezeknek az osztósíkoknak az elmozdulását követik, mivel hozzájuk igazodnak. Ennek köszönhető, hogy ezeknek a bonyolult felépítésű sarokszekrényeknek a belső szerkezete is dinamikusan módosítható.
  
  
• A függőleges (Z) illesztősíkokkal a bútorok függőleges tagolását tudjuk dinamikusan megoldani. Bizonyos alapelemek (pl. frontok, polcok) méreteit, pozícióit ezen síkok határozzák meg. Lényeges az illesztősíkok és a hozzájuk igazodó alapelemek sorrendje. A kijelölt elemet a listában a fel-le ikonokkal lehet mozgatni. Pl. egy front alapelemet mindenképpen két illesztősík közé kell helyezni.
  
  
• Az illesztő és osztósíkok behelyezése és pozícionálása a 3. fülön történik.
  
  

• Az alul lévő gombokkal hozhatók létre új illesztő és osztósíkok az adott bútorban.
  
  
• Az alapelem listában a mélységi osztósíkot „\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ Y” sor jelezi, a szélességit „////////////////// X”. A magassági illesztősík jele: „++++++++++++ Z”.
  
  
• Ezek a síkok a többi alapelemhez hasonlóan kijelölhetők.
  
  
• Egy-egy sík pozícióját 1 fix és max. 10 dinamikus értékkel határozhatunk meg. A dinamikus értékek egy-egy méretrendszer elemek, amelyekhez egy-egy szorzószám (darabszám) is megadható.
  
  
•  A kék felületre kattintva egy lista jelenik meg a méretrendszer elemekkel, amiből választhatunk. A jobb egérgombbal tudjuk a dinamikus értéket kitörölni.
  
  
• Az ellenkező oldalról kapcsoló bekapcsolásakor a megadott értékek nem az origótól, hanem a befoglaló forma ellenkező oldalától számolódnak.
  
  
• Az abszolút érték alatt a kijelölt sík aktuális pozíciói olvashatók ki.
  
  
•  A másolás, beillesztés ikonokkal egy kiválasztott sík összes paraméterét át lehet másolni egy másikba.
  
  
• A felső ikonsoron az illesztő- és osztósíkok láthatóvá tehetők.
  

A frontok pozícionálásai az illesztősíkokhoz

• A frontok úgy lettek definiálva, hogy az aljuk mindig ráül egy illesztősíkra, a tetejük pedig a köztes lufttal kisebb, mint a következő illesztősík. Az alsó illesztősík az alsó luft magasságában van, a felső pedig a felső luft mínusz köztes luft pozíción felülről. Így ugyanazt a front alapelemet tetszőleges helyre tehetjük, de mindig két sík között kell lennie.
  
  
• Ezekből következik, hogy a frontok magassági pozíciói és méretei csakis az illesztősíkoktól függenek!
  
  
  Kulcsszavak: #osztósík #illesztősík #front pozícionálás #luft